Oszter Alexandra ma már mosolyogva mesél a kamaszkori balhéiról, de akkoriban egyáltalán nem volt könnyű dolga. A színésznő és festőnő elárulta, hogy híres szülei mellett szigorú szabályok között nőtt fel, és bizony előfordult, hogy kemény következményei lettek a lázadásának.
A művészcsaládból származó Alexandra gyerekként sokáig mintadiáknak számított, ám minden megváltozott, amikor bekerült a Török Pál utcai képzőművészeti iskolába. A kamaszodó lány akkor döntötte el, hogy elege van a jókislány szerepből.
– Addig mindig megfeleltem mindenkinek, aztán egyszer csak azt mondtam: most már pont az ellenkezőjét fogom csinálni – idézte fel a műsorban.
A változás a szüleinek is hamar feltűnt. Oszter Sándor és Failoni Donatella nem tartoztak a megengedő szülők közé, sőt, Alexandra szerint a nyolcvanas években teljesen más nevelési módszerek működtek, mint manapság.
A színésznő elmesélte, hogy édesanyja néha egészen meglepő módon próbálta rendre utasítani. Ha rendetlenséget hagyott maga után, egyszerűen kidobálta a ruháit az erkélyre, majd lefotózta a jelenetet.
– Amikor vendégek jöttek hozzánk, elővette a képeket, és megmutatta mindenkinek, hogy mit műveltem. Borzasztóan ciki volt, legszívesebben elsüllyedtem volna – vallotta be nevetve.
A legemlékezetesebb történet azonban egy késő esti hazatéréshez kapcsolódik. Alexandra hiába gondolta, hogy a szülei csak fenyegetőznek, amikor azt mondták, bezárják az ajtót, ha elkésik, végül tényleg nem engedték be a házba.
– Azt hittem, úgysem teszik meg. De megtették. Ott maradtam kint, és a lábtörlőn aludtam egész éjjel. Ezt soha nem felejtem el – mesélte őszintén.
A történet után azonban még inkább fellázadt.
– Inkább nem mentem haza egyáltalán, ha tudtam, hogy elkések. Sokkal egyszerűbbnek tűnt, mint újra kint ragadni – tette hozzá.
Alexandra szerint az édesanyja később azt mondta, ezekben az években őszült meg igazán. A folyamatos konfliktusok ellenére ma már egészen más szemmel néz vissza erre az időszakra.
A színésznő arról is beszélt, hogy amikor megszületett a fia, eldöntötte: bizonyos dolgokat teljesen másként csinál majd szülőként. A családdal töltött idő számára szent, és tudatosan figyel arra, hogy a munkája ne írjon felül mindent.
Úgy érzi, gyerekként sokszor háttérbe szorult a szülei karrierje mellett, ezért saját fiánál már más értékeket tart fontosnak. Ma pedig már inkább mosolyogva emlékszik vissza a lázadó korszakára, még akkor is, ha akkoriban egyáltalán nem tűnt viccesnek a lábtörlőn töltött éjszaka.