Sokakat megdöbbentett Tihanyi Tóth Csaba őszintesége. A Barátok közt egykori sztárja olyan időszakról beszélt, amelyről még a hozzá közel állók sem tudtak, pedig éveken át meghatározta az életét.
A színész, akit a legtöbben Novák Laci szerepéből ismernek, elárulta, hogy fiatalabb korában súlyos szerencsejáték-függőséggel küzdött. Nem a kaszinók világa vonzotta, hanem a játékgépek, amelyek hosszú időre magukhoz láncolták.

Mint mondta, éveken keresztül rabja volt ennek a szenvedélynek, mígnem egy különleges pillanat végleg fordulatot hozott az életében. 1997. június 16-án félmillió forintot nyert, és akkor meghozott egy döntést, amelyhez azóta is tartja magát.
– Szenvedélyes szerencsejátékos voltam. Nem az asztalok mellett ültem, hanem a gépeknél. Hosszú éveket vitt el az életemből ez a függőség. Amikor megnyertem azt a félmillió forintot, úgy éreztem, elég volt. Ez ugyan csak töredéke volt annak az összegnek, amit korábban elvesztettem, de akkoriban jelentős pénznek számított. Abban a pillanatban lezártam ezt a fejezetet, és többé nem játszottam – mesélte.

A színművész szerint a szerencsejáték egyik legveszélyesebb oldala, hogy sokan éppen egy nagyobb nyeremény után veszítik el az irányítást. Nála azonban éppen az ellenkezője történt: a sikerélmény nem újabb játékra ösztönözte, hanem arra, hogy végleg kiszálljon.
A döntés után visszatért a mindennapi életéhez és a színházhoz, de a függőség árnyoldalait soha nem felejtette el. Saját környezetében is látott tragikus sorsokat, amelyek mély nyomot hagytak benne.

Elmondása szerint ismert olyan embereket, akiknek a családja ment tönkre a szerencsejáték miatt, sőt olyanokat is, akik végül az öngyilkosságot választották. Éppen ezért örült annak, amikor évekkel később szigorították a játékgépek működésére vonatkozó szabályokat, mert úgy érzi, sok ember életét menthette meg a korlátozás.
Tihanyi Tóth Csaba arra is büszke, hogy a legnehezebb időszakban sem lépett át bizonyos határokat. Soha nem kért kölcsön a szenvedélye finanszírozására, és igyekezett megőrizni a tisztességét, még akkor is, amikor a függőség erősen jelen volt az életében.

Ma már három évtized távlatából egészen más szemmel tekint vissza erre az időszakra. A történetét azért osztotta meg, mert szeretné felhívni a figyelmet arra, milyen könnyen válhat bárki egy látszólag ártatlan szórakozás rabjává, és milyen súlyos következményekkel járhat, ha valaki nem tud időben megállni.
