Miló Viki neve sokáig elsősorban a sikerekről szólt. A 18-szoros ökölvívó világbajnok keménynek, határozottnak és legyőzhetetlennek tűnt, az utóbbi időben azonban egészen más oldalát is megmutatta. A Házasság első látásra harmadik évadában olyan múltbéli sebek kerültek felszínre, amelyekről korábban még a legközelebbi embereinek sem beszélt.
A műsor során pszichológusok segítették abban, hogy szembenézzen egy régi traumával. Tinédzserként ugyanis szexuális bántalmazás érte egy nála jóval idősebb férfi részéről, aki a család ismeretségi köréhez tartozott. Viki hosszú időn át próbálta eltemetni magában a történteket, de végül rá kellett döbbennie, hogy a múlt egész életére rányomta a bélyegét. Főleg a párkapcsolataira.
A felismerés nem egyik pillanatról a másikra jött. Ahogy egyre többet beszélt róla, úgy értette meg azt is, miért alakultak nehezen az emberi kapcsolatai, és miért keresett biztonságot máshol. Sok nézőt megérintett az őszintesége, többen pedig saját történetüket is felvállalták, miután látták, hogy Viki nyíltan beszél a fájdalmáról.
Azóta tudatosan próbál segíteni azoknak, akik hasonló dolgokon mentek keresztül. A We Too csapatával közösen olyan videókat készít, amelyek a szexuális és fizikai bántalmazásról, valamint a szabadság korlátozásáról szólnak. Ez egy nagyobb projekt előkészítése, amelyben áldozatok mondják majd el a saját történetüket szakemberek támogatásával.
Viki szerint a cél nem az, hogy bárkit pellengérre állítsanak. Inkább azt szeretnék megmutatni, milyen lelki terhet hordoznak azok, akik éveken át csendben szenvedtek.
„Szeretnénk, ha látnák, hogy mennyien vagyunk, mert nem maradunk csendben” – fogalmazott.
A sportoló azt is elárulta, hogy miközben másoknak próbál kapaszkodót adni, saját magán is érzi a változást. Nyugodtabbnak és erősebbnek érzi magát attól, hogy már nem rejtegeti a múltját.
A trauma azonban a családi kapcsolatait sem hagyta érintetlenül. Édesanyjával hosszú időre eltávolodtak egymástól. A köztük lévő feszültséget részben az okozta, hogy Viki különösen erős kötődést alakított ki a kutyáihoz, amit az édesanyja nehezen tudott megérteni. A sportoló számára az állatok jelentették azt a feltétel nélküli szeretetet és biztonságot, amit sokáig hiányolt az életéből.
Az édesanyja attól félt, hogy lánya emiatt végül magára marad, és úgy érezte, a kutyák miatt nem tud igazán működni a párkapcsolataiban. A viták annyira elmérgesedtek, hogy éveken át alig beszéltek egymással.
A fordulat végül anyák napján jött el.
Viki akkor döntötte el, hogy félreteszi a sérelmeket, és felhívja az édesanyját. A beszélgetés alatt őszintén elmondta neki, mennyire hiányzik az életéből, és hogy továbbra is szüksége van rá. Ez a telefonhívás mindkettőjük számára érzelmileg nagyon nehéz volt, mégis közelebb hozta őket egymáshoz.
Azóta szinte minden nap beszélnek.
Édesanyja később arról is mesélt neki, mennyire bántja, hogy annak idején nem vette észre, min ment keresztül a lánya.
„Hibáztatta magát, hogy gyerekkoromban miért nem derült ez ki, és bántotta, hogy nem is sejtették, mi történt” – mondta Viki.
Ma már mindketten más szemmel néznek a múltra. Az édesanya sok mindent másképp lát, Viki pedig úgy érzi, ideje volt elengedni a haragot. Szerinte az anyja nem volt rossz szülő, és annak örül a legjobban, hogy újra helye lett az életében.